“🏜” jelentése: sivatag Emoji

A sivatag olyan terület, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges. Az ilyen helyeken az éves csapadék általában nem éri el a 250 mm-t. Vannak olyan helyek, ahol évekig nem esik az eső. A szárazság miatt a talaj terméketlen; többnyire csak a kimondottan szárazságtűrő és pozsgás fajok élnek meg itt. Maga a talaj azonban éppen olyan változatos lehet, mint a termékeny tájakon, és eszerint a sivatag lehet: sziklasivatag kősivatag kavicssivatag homoksivatag agyagsivatag sósivatag.A sivatagok felszínét főként az aprózódás és a mállás, valamint a szél és az időszakos vízfolyások alakítják. A hőmérséklet szélsőséges ingadozása aprózza a kőzeteket. A szél sok homokot és port ragad fel, és a keményebb szemcsék dörzsölik, csiszolják a kőzetek felszínét. A finom anyag elszállítása után deflációs medencék maradnak vissza kavicsos-kőtömbös maradéktakaróval. A ritkán és rövid ideig, de intenzíven hulló eső hirtelen árvizet okoz. A víz lepelszerűen vagy záporpatakokba gyűlve folyik le az időszakos völgyekben. A rohanó ár sok iszapot, homokot és kőzettörmeléket sodor magával a medencékbe, de csak rövid távon, mert a víz hamar beszivárog vagy elpárolog. A medencék befelé irányuló vízhálózata elősegíti a pedimentek (hegylábfelszínek) képződését. Utóbbiak hegység felőli sávjában általában a szálban álló kőzet elegyengetett felszínét, a medence felőlin pedig egymásba olvadó, hullámos hordalékkúpok sorozatát találjuk. A váztalajok tulajdonságait az alapkőzet fajtája határozza meg. A hőmérséklet nappal magas, éjjel viszont erősen leesik, mert a gyér növényzet miatt a száraz levegőben (a relatív páratartalom 20–25%) erős a kisugárzás. A sivatag távolról sem mindig síkság: gyakorta hegyes-völgyes. A gyenge bioproduktivitás miatt a sivatagok gyéren lakottak. Az emberek többnyire csak az oázisoknál telepszenek meg. A sivatagoknak két fő típusa van: a zonális sivatag, amely a térítők közelében alakult ki, és a kontinentális sivatag, amely a szárazföld belsejében, hegyláncok árnyékában alakult ki főn hatására. A zonális sivatagok a trópusokat két oldalról határoló nagy nyomású, leszálló légáramlásos zónában, a 15–30° szélességi körök között alakulnak ki. A forró, száraz térítő menti öv a passzátszelek leszálló, nagy nyomású övezetébe esik, ahol nagy a felmelegedő levegő víztartó képessége. A víz nem csapódik ki, a párolgás pedig különlegesen erős; e két tényező hatására a felszín kiszárad, főként a szárazföldek nyugati felén. Ilyen: Észak-Afrikában a Szahara; Délnyugat-Afrikában a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag, Ázsiában az Arab-félsziget sivatagjai, Irán és Beludzsisztán belseje, a Tharr-sivatag, a Góbi Ausztráliában a Nagy-Viktória-sivatag és a Nagy-homoksivatag, Észak-Amerikában a Yuma-, Mojave- és Gila-sivatag, a Mexikói-medence egy része, Dél-Amerikában Peru és Észak-Chile partvidékének nagy része, benne az Atacama-sivatag.Félsivatagnak a sivatag és a szavanna közötti átmeneti zónát nevezzük, ez akár több száz kilométer széles is lehet. 🔗 Sivatag
🌐: صحراء, Səhra, Пустиня, মরুভূমি, Pustinja, Poušť, Ørken, Wüste, Έρημος, Desert, Desierto, Kõrb, بیابان, Aavikko, Désert, מדבר, मरुस्थल, Pustinja, Gurun, Deserto, 砂漠, უდაბნო, Шөл, 사막, Dykuma, Tuksnesis, Gurun, ကန္တာရ, Woestijn, Ørken, Pustynia, Deserto, Deșert, Пустыня, Púšť, Puščava, Shkretëtira, Пустиња, Öken, บริเวณแห้งแล้ง, Çöl, Пустеля, Hoang mạc, 荒漠.